Tudom, hogy egy csomó bejegyzéssel lógok, de sajnos minden úgy alakult, hogy nem tudok sokáig a gép előtt ülni. Így nemcsak a történeteim írását hanyagolom, hanem a blogbejegyzéseket is. Mint írtam, egy kis gond adódott a látásommal, ami  a bal szememet érinti. Most megyek majd egy másik orvoshoz, két hét múlva hétfőn, s már nagyon kíváncsi vagyok mit fog mondani a problémámmal kapcsolatban. De nemcsak írni alig tudok, hanem olvasni is, ami szintén nagy szív fájdalmam. 

Na szóval! Egy pár mondat erejéig visszatérek a 19.Bonyhádi Könyvfesztiválra. Már jóval a könyvfesztivál előtt tudtam, hogy egy szintén Tolna megyei Szerző is ott lesz, a nézők között. Ferger Annamária, testvérem volt munkatársa.  Személyesen nme ismertük egymást, de ismerősök vagyunk az egyik közösségi oldalon.  Meg is beszéltem vele, hogy nálam van még egy példány a könyvemből, dedikálva odaadom neki.  Annamari jött, és  a bemutatkozó után meg is kapta a könyvemet dedikálva. Lásd: a 19.Bonyhádi Könyvfesztiválról készült írásomat. 

Másnap ír, hogy olvassa a könyvem. Ez úgy vasárnap dél körül volt.  Még aznap délután ismét írt, egy rövid, tömör mondatot:

" Kiolvastam a könyved, és remekül írsz" 

Augusztusban lett volna két éve, hogy a Wattpadon futó misztikustörténetem: Az  Örökség a Colorcom Kiadó jóvoltából megjelent. Milyen boldog voltam, amikor is 2017 februárjában megkaptam az emailt,hogy elfogadták a kéziratomat, mikor márciusban megküldték a borítótervet( előbb mint javításra a kéziratot),végül áprilisban másodszor a kéziratot, ugyanis Albert Timi kivel februárban nekiálltunk a kézirat javításának, elment a kiadótól, s valaki mást kaptam. Kezdhettem előröl mindent. Meg is látszik  a harmadik fejezettől, hogy az új szerkesztő  egyedül hagyott. De egyedül is megbirkóztam a szerkeszttessél. Erre volt jó ( amúgy a hátam közepére kívánom) helyettesítés az éjszakai műszakban.  Visszaküldés után számolni kezdtem a napokat ,hogy a várva várt e-mail megérkezzen. Én szeptemberre számoltam a megjelenésre. És augusztus huszadika hetében érkezett meg az e-mailt.. így huszonegyedikén megjelent a könyvem. Nagy lendülettel és reményekkel kezdtem bele a reklámozásba. Még könyvbemutatóm is volt abban az évben. Szépen vették is az Örökséget.  Még a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is részt vettem, ahol dedikáltam is, majd a 89. Ünnepi Könyvhéten is megjelent. De hát eljön a pillanat,mikor gondolkodóba esel és döntenéd kell. A döntést idén májusban meghoztam. Felvettem a kapcsolatot a kiadóval és rákérdeztem, gond-e hogy augusztus előtt megszüntetném a szerződést. Hamar megjött a válasz: semmi akadálya. A folyamat megindult, és júniusban meg is szűnt a szerződés. Amiről nem tudtam, véletlenül jöttem rá. Csupán fel kellett mennem a kiadó honlapjára, rákerestem a könyvemre, és egyből hibát jelzet. 

Így tehát az Örökség nem kapható már nyomtatott könyvként. Csupán 9 darab érhető el a könyvmogul oldalán. 

Hetek óta izgalomban voltam, számoltam a napokat, hogy végre június huszonkettedike legyen. A hét is  szinte vánszorgott. Április vége óta tudtam, hogy ismét részt fogok venni a Bonyhádi Völgységi Könyvfesztiválon. Akkor még úgy volt, hogy négyen a tavalyi csapat, de Gigi és Zsuzsi útközben lemondta, így maradtunk ketten Cserenkó Gáborral. Két hete próbálom erre felhívni a figyelmet, próbáltam összehozni  olyan dolgokat, amik felhívják a figyelmet, az Amamatőr Tollforgatók ismételten bemutatkozására. Ami nehezen jött össze, mert   baj lett közben a látásommal, és alig látok a bal szememre, és nehezen tudok a gép előtt ülni. 

Arról is írtam hétfőn, hogy Gábor szombaton telefonált, hogy készít számunkra egy plakátot. Ami szuper lett, be is mutattam ,itt az oldalon.  Izgultam, de már nem annyira mint tavaly.  Lazán vettem a dolgot és lazán is ment minden.  Családias hangulatban zajlott le a dolog, kicsit másként mint tavaly.  A kérdések is mások voltak. Néhány szóban be kellett mutatkoznunk, Kati ismét felolvasott az írásainkból egy rövid részletet. Kérdezett, és a közönség is elég aktív volt,  teljes mértékben átváltottunk interaktív bemutatkozássá. Ami nem is volt baj.  A közösségi oldalak használatáról is szó volt, vagy épp nálam a Wattpaddal kapcsolatban és az ottani olvasói közönségemmel kapcsolatban is tettek fel kérdéseket, vagy épp arról, hogy a sci-fin  és a vámpírokon kívül írok e más témában is. Így került szóba a Virtuárium oldala és az ott futó novelláim is.  Na és akkor jött a kérdés. Akarunk e mi felolvasni valamelyik írásainkból. Gábor kapva kapott az alaklom és szintén ma aktuális témában írt írását olvasta fel. Addig én rákerestem a neten a Virtuarium oldalára, ahol is kiválasztottam a Szövetség novella változatát.  Fölolvasás után jó pár kérdést kaptam, és a kérdések után gondolkodtam el azon, hogy hogy is  fogom beilleszteni a mai Európai helyzetet egy sci-fi történetbe.  Jártam az agyam délután, amit elvileg leterveztem anno, azon egy kicsit változtatnom kell majd. 

Hamar elrepült az egy óra hossza . S a bemutatkozó után dedikáltam a könyvemet is. Még hozzá  Ferger Annamáriának ,aki szintén Tolna megyei szerző, mint én. Ő is ott ült a közönség soraiban. Remek hangulatban telt a tegnap délután. Megbeszéltük, hogy jövőre újra ott leszünk-:)

Nemrég írtam arról, hogy az egyik novellámat pályáztattam a Kalocsai Kortás Művészeti Klub pályázatán. E írásom volt a Téridő-vándor volt. Ahogy lenni szokott, el is feledkeztem róla. Egészen két héttel ezelőtt péntekig.  Mikor is még délelőtt folyamán megkaptam az értesítést. Igaz nagyobb díjat nem nyertem, de valami mást igen. Erről is írtam,  hogy a Téridő Vándor egy " kiállítás" keretében múlt hét hétvégig látható és olvasható volt a Kalocsai Könyvtárban.  Rögtön vissza is írtam, hogy mivel sajnos nem tudok elmenni ,megnézni, így kértem róla egy képet. 

A képet megkaptam. A novellám a Kalocsai Könyvtárban:

Tegnap délután épp az eget bámultam, hogy hol ,honnan dörög az ég, mert egyre közeledett a vihar, hangja és már  szele is érezhető volt.  Mikor is, megszólalt a telefonom. Gábor keresett, azzal az ötlettel, hogy mit szólnák ahhoz, ha késztene egy plakátot, amin mi ketten lennénk rajta és Kati, így reklámozva a szombatot. 

A napokban nekem is eszembe jutott, hogy tavaly két plakáton reklámoztak minket, hogy ott leszünk , és bemutatkozunk. Idén csak a könyvtár által készített plakáton hirdették a programunkat.   Gábor felvázolta, hogyan gondolta el a plakátot.  A felvetett ötlet, az egyre közeledő vihar ellenére, egyre jobban tetszett.  Gábor képről is beszélt, illetve a történeteim felsoroássáról. Megkérdeztem tőle, küldjek e képet? Ó nem kell, lenyúltam egyet a Facebookról. Te jó ég! Gondoltam magamban. Van egy csomó kép fenn, amin szereplek, el nem tudtam képzelni, melyik képemet nyúlta le a közösségi oldalról. 

Ma délelőtt feltárult a titok, melyik képet tett rá a plakátra. Pont erre az egy képemre nem gondoltam, nem is volt az eszembe. 

Szombaton derült ki, hogy csak mi ketten leszünk szombaton a vendégek Gáborral.  A másik két író lemondta. 

Szombaton várunk mindenkit szeretettel.

Elkezdtem bemutatni, hogy hogyan igyekszem felhívni az emberek figyelmét a Bonyhádi Völgységi Könyvfesztiválra, illetve arra, hogy ismét lesz Amatőr Tollforgatók Társaságának bemutatkozója. Kicsit béna vagyok ezekhez a dolgokhoz, de azért sikerült összehoznom néhány figyelem felhívó képet. Akárhogy igyekeztem, nem tudtam olyan képet összehozni, amire rátudtam volna írni. Mivel Hegedűs Máté már nagyon sokat segített nekem borítóképet összehozni, amiből egy már megjelent könyvem borítója is lett, így nem volt kétségem az felől ,hogy őt kérem meg arra, segítsen nekem ebben.  Ismételten nem csalódtam.

Köszönet Máténak!

A visszaszámlálás megkezdődött. A nyakunkon a könyvfesztivál, amire lelkesen készülök. Igyekztem több verziót is megalkotni a Könyvfesztivállal kapcsolatban, és arról természetesen, hogy én is ismételten jelen leszek az eseményen. De sajnos ,ezeknek a képeknek a szerkesztése most számomra nagyon nehéz, mert súlyos látási problémákkal küzdők, főleg a bal szememet érinti a dolog. Alig látok, és a monitor előtti ülés egy kissé megviseli a szemem, e igyekszem megküzdeni vele , és a legtöbbet kihozni magamból. Ami azt is jelenti egyben, hogy sajnos nem mostanában fogom tudni a történeteimet folytatni. De majd írok azért egy kis összefoglalót majd a könyvfeszttel kapcsolatban,

Nemrég írtam arról, hogy a Téridő vándor című sci-fi novellámat pályáztattam a Kalocsai Kortárs Művészeti Klub által meghirdetett pályázaton.  Amiről termesztésen  megfeledkeztem. Egészen a mai napig, míg meg nem kaptam az üzenetet, ami feldobta a napomat ,jobban mondva a délutánomat. 

Az üzenetben az állt, hogy a e novellámat a Kalocsai Könyvtárban jövő hét hétvégig látni és olvasni lehet egy " kiállítás" keretében. Nos, nem tudom ,hogy hogy nézhet ki, én nem láttam, és sajnos nem is fogom tudni megnézni, amiért a szívem vérzik. De igyekszem képet kérni róla. 

És igen..-) Eltelt egy újabb év, és ismét érkezem Bonyhádra a XIX. Völgységi Könyvfesztiválra. Már alig várom, hisz ismét együtt lesz a tavalyi kis csapat. Sajnos Gigi nélkül, de érkezik hozzánk egy csapattag. Ferger Annamária. Végre személyesen is találkozhatom majd vele. Itt lesz velünk Süveges Zsuzsi és Kalocsáról Cserenkó Gábor is. Modeátor természetesen újfent:  Marosi Kati lesz-.) 

Mivel érkezem? Beszélek az Örökségről és a folytatásosról, arról, hogy jártam idén a Nemzetközi Könyvfesztválon az IK csapatával, a blogon olvasható történeteimről. Főleg a Szövetség első részéről: A Vírusról, hisz idei évben e történetemmel meglepetést tartogatunk.  Mi az? Aki ott lesz a Könyvfeszten annak már el fogom árulni. Arról, hogy a történet folytatása már szintén olvasható a Wattpadon. Illetve arról is, hogy hogyan kerültem be a Virtuarium csapatával, és milyen írásaim olvashatok a Virtuarium oldalán.