Emlékeim a Facebookról ( ma egy éve)

Tegnap alig akart működni az oldal,így nem tudtam hozni a történeteim folytatásást. Fő ami fontos,az az: hogy az Örökség első része újra olvasható itt a Wattpadon. Nem érdekel. De, azért gőzerővel reklámozzuk is a könyvfesztet. Sajnos nem tudtam ( pedig nagyon szerettem volna) megmutatni, azt a kis képkockákat,amelyet az egyik szerzőtársam készített a könyvfeszt alkalmából: (2018.03.13)

Jelenet:

Buszmegálló. A buszmegálló  bal oldalán képvillanások másodpercenként.  A képvillanások könyvek boritóját mutatja. Mind a harmincegy író könyvnek borítója tűnik fel akik az IK standjánál fognak dedikálni. Így töbek közt az én könyvem borítója is. ( Az Örökség).  Fantasztikus lett. A szemet odatapasztja  a képernyőre. Ha e buszmegállóban ácsorognék a buszra várva, tutira lekéséném.

 

A másik . Ma egy éve. Emlékeid a Facebookon. Most nem meglepetés jött velem szembe,ahogy általában mindig is lenni szokott. Most reggel épp az emlkeid a Facebookon oldalon nézelődtem,mikor megakad az alábbi emléken a szemem. El is feledkeztem róla. Pedig ilyen emlékről nem szabad megfeledkezni. 

Az emlékhez kapcsolódóan annyit fűznék hozzá: hogy egy évvel ezelőtt nem gondoltam arra,hogy jövő ilyenkor a Nemzetközi Könyvfesztiválra fogok készülni. 

2017.március 17.

"Ma reggel nagy meglepetés ért a Wattpadon,mely feldobta a napomat és a hétvégémet. Ezért érdemes csinálni azt amit csinálok: írni. A többi az egy író feljegyzéseiben érkezik. Valamint olvasói listát is neveztek el rólam. E.M.MILLER könyvei. Íme az üzenet az olvasótól. '" Egyszerűen imádom a történeteidet. Remélem pár év múlva nem csak az interneten olvashatom a könyveidet,hanem a kezemben is lapozhatom őket" Kell ennél több?"