E hét tele volt számomra meglepetéssel az írás területéről-) Rögtön hétfőn reggel köszöntött rám a Facebookon szokás szerint. Buszon ülve jött velem szembe a Dugonics András Irodalmi díj jelöltjeinek a névsora. Az én nevem is szerepel közöttük, erről hozok külön bejegyzést majd. De még mindig boldog a szívem az örömtől.

A második meglepetés csütörtök délután ért, hazaérve a munkából, felnéztem a Facebookra, hogy hogy áll a szavazás. Aztán a hírfolyamában jött velem szembe az Őszi bakancslista című versem, amit 2019-ben írtam és e harmadik alkalom, hogy felkerült a Könyvmolyok szerint a világ oldalra. Miután megköszöntem az adminnak, azt írta vissza, " hogy nagy kedvenc e versem, minden évben meg fogom osztani" Nagyon szépen köszönöm-) Péntek reggel e versemmel a Könyvmolyok oldalon is összefutottam, ám a péntek délelőtt tartogatott még egy kis meglepetést. Nem nagyon szeretem a moly,hu oldalt, de a két könyvem miatt, muszáj fel- felnéznem rá. Nem az írói nevem alatt vagyok regisztrálva, mondjuk nem is baj, de nemrég pró tag lettem, és így igyekszem felhívni a két könyvemre a figyelmet. Nos, e oldalnak van egy olyan része;hogy karcok. Ahogy pörgettem lefelé, egy ismerős íráson akadt meg a szemem. Hiszen ez az én versem, amit tegnap osztottak meg a Könyvmolyok szerint a világ oldalon. Megköszöntem az illetőnek, aki azt írta vissza; " nagyon tetszik a verse" Köszönöm szépen-)

Bár idén annyira a versírás területén nem vagyok aktív, de ilyen dolgok adnak erőt nekem, hogy ne adjam fel, folytassam az írást.)