Legleső írásaim egyike.

Matilda a kisboszorkány, meglepetést szeretett volna szerezni, édesanyjának, Fedórának születésnapja alkalmából. A varázserdő, ahol éltek, sok olyannal látta el a varázslókat, és boszorkányokat, amelyek tökéletesen alkalmasak, a különböző bájitalok, és csemegék elkészítéséhez. Csak több problémája is akadt egyszerre. Többek között az is, hogy édesanyja világhírű boszorkány, és nincsenek előtte titkok.

Másik problémája az volt, mivel is lepje meg őt, hisz hamarosan nagy buliban lesz része, s világ számos országából érkeznek majd mágusok és boszorkák, hogy édesanyját meglepjék. Erről édesanyja nem tud, elvileg! Kicsit félt is a buli megszervezésében, mert itt lesz a világ legnagyobb mágusa, s a vezetőjük Gubron Gubron. Természetesen, amikor felkereste ezzel a kéréssel, felajánlotta a segítéségét a meglepetés buli megszervezésében, nagyon ideges volt, hisz órák választották el ettől. Úgy döntött, felhívja legjobb barátnőjét,Amandát segítsen neki a sütésben. Ekkor jutott eszébe, őt kihagyta a meghívottak közül, s kissé bántotta is a dolog. Gyorsan a telefonért nyúlt, s már hívta is barátnőjét.

- Halló! Itt Amanda beszél, te ki vagy?- de kuncogott is közben, tudta jól ki hívja őt ilyenkor.

- Jaj, Amanda! nagy bajban vagyok!

- Tudom, a buli!

- Honnan tudsz erről?

- Nem lennék igazi boszorkány, ha nem tudnék róla. Arról is tudok, hogy Gubron Gubron segít neked a szervezésben, itt volt nálunk nem rég, s átnyújtotta a meghívót.

- Ó! Nekem pedig tiszta lelkiismeret furdalásom volt, hogy kihagytalak a meghívottak közül.

- Semmi baj! Látod, az öregek mindenre gondolnak! Miért hívtál?

- Tudnál nekem segíteni egy-két dologban?

- Hogyne! Már is megyek!

- Köszönöm szépen!

Sürgölődött a lakásba, s meglepetés bulit próbálta összehozni, belebotlott édesanyjába. Aki már rég sejtette, valami nagy meglepetés van készülőbe.

- Anya! Te itthon vagy?

- Itthon bizony! Talán baj? - kérdezte szinte nevetve.

- Nem! Nekem nem! Csak azt hittem, nem leszel itthon. Áthívtam Amandát, remélem nem baj?

- Nem kislányom. Örömmel várom.

- Anya! biztos nincs dolgod?

- Miért? Legyen?

- Nem csak...

Csengettek, s gyorsan ajtót nyitott barátnőjének.

- Amanda! Gyere be! Sajnos akadt egy kis problémám!

- Micsoda?

- Itthon van az anyukám! Biztos vagyok benne, lőttek a buli megszervezésének.

- Emiatt ne aggódjál, hamarosan megjelenik a színen az anyám, és magával fogja vinni. S mire este lesz, visszatérnek, a buli készen állva várja majd őket. Mire gondoltál?

- Kellene sütni valami finomat, kedvenc tortáját... a lakást fel kell díszíteni, s fogadni a vendégeket.

- Emiatt se fájjon a fejed- továbbnevetett és a csengő újból megszólalt. Az ajtóban Amanda édesanyja állt, ki nagy lendülettel tolakodott be a lakásba.

Már az előszobába járt, amikor Fedórába botlott.

- Amanda! Te is itt vagy? Lányod nem mondta, hogy te is jössz?

- Elugrottam én is, hogy gyere velem, gyógynövényeket gyűjteni. Találtam egy új receptet, ami segít megállítani az öregedést. - húzta maga után a nőt, s gyerekekre kacsintott. Fedórának válaszolni sem volt ideje.

Alig hogy elhagyták a terepet, halk suhogás hallatszott mindenhonnan. Sorra érkezetek seprűnyélen, és sárkányháton a meghívott vendégek. . Mind segíteni próbált a kis elveszetnek. Mindenhonnan számára eddig ismeretlen varázsigék szálltak a levegőben. A varázsigék hatására, díszek kerültek fel a levegőbe, virágok sorakoztak az asztalokon, sült a sütemény és a különböző finom fogások. Finom illatok, és vidámság töltötte be a házat. Persze nem olyan varázsigékre kell gondolni, mint például: hókusz-pókusz. Ez a varázslók és boszorkányok világában elévült varázslatnak számít. Omlólium: ennek hatására százával fújódtak fel és repültek a levegőbe a léggömbök, birthpukk kimondásával, a levegőbe íródott a felírat. Boldog Születésnapot kívánunk Fedóra.

Mire beköszöntött az alkonyat, készen állt minden a fogadásra. Nagy izgalommal teltek el a percek, a várakozás, hogy milyen hatást vált ki az ünnepelttől. Gubron Gubron állt legelöl Matildával, ők fogadták a megérkezetteket, majd végül az édesanyját, Fedórát. Nyílt az ajtó, s Amanda úgy lökte be az ünnepeltet a kerthelyiségbe, ahol minden készen állt a boszorkány bulira. Matilda nagyon izgult, s alig várta a percet hogy édesanyját felköszöntse.

Ahogy Fedóra belépett a kertbe, hangos kiabálással köszöntötték őt,:

Boldog Születésnapot Fedóra.

Meghatódottságtól sírni kezdett, kislányát szorosan magához ölelte. Felhangzott a zene, s vele együtt megkezdődött a boszorkány buli.

- Kislányom! Köszönöm szépen neked ezt a csodálatos meglepetést!

- Szívesen anya! Nem tudtam hogyan álljak neki, ezért kértem meg Gubron Gubront, hogy segítsen nekem.

- Tudnod kell valamit kislányom!

- S mit anya?

- Azt, hogy végig tudtam mire készülsz!

- Valóban?

- Tudod nagyon jól, hogy előttem nincsenek titkok! Mind nagyon csodás itt.

- Az biztos! Ma tanultam egy csomó új varázsigét! Érezd jól magad anya, ez a te bulid!

- Büszke vagyok rád Matilda!

A buli nagyon jó hangulatban telt, de nagymeglepetés még hátra volt. Gubron Gubron a társaságot csendre intette.

- Kedves egybegyűltek. Matilda kérésre ma összejöttünk, és segítettünk neki, ezt a születésnapi meglepetést összehozni édesanyja számára, aki nagyra becsült boszorkány a varázsvilágban. De, van még egy meglepetésünk számára, hogy ez a mai este varázslatos legyen számára. - Gubron a pálcáját a magasba emelte, s a következő varázsigét mormolta magában. Indust reparkulusz.

A levegőben egy hatalmas csokoládétorta lebegett, Fedóra felnézett, s csak annyit tudott mondani a meghatódottságtól, varázslatos.