Mint minden egyes alkalommal megírom, hogy valami történt a látásommal, azon belül is a bal szememet érintve, azóta alig tudok írni. Voltam a múlt héten  a szemészeten, mint kiderült nem szemészeti probléma. Így tovább mentem az ideggyógyászatra, ahol érdekes dolgok derültek ki. Majd erről is írok részletesen.  Hamarosan megyek mr vizsgálatra. De azért igyekszem írni is,hisz számtalan történet kering a fejemben. Hiába a füzet, nem megy olyan jól az írás. Hiába. hozzászoktam a számítógép használatához. Így csütörtök délelőtt nekiálltam egy paranormálistörténet megírásához. Elvileg annak szánom. Hát ahogy az mostanában lenni szokott. Nem sokáig tudtam a gép előtt ülni. Ráadásul úgy érzem, elvesztettem a fogalmazó kézségemet.  Tehát, muszáj volt a Wordbe bepötyögtetni valamit. Itt tartok a történetben. Nem sok, de igyekszem írni. Amennyire tudom. 

A Rossz hely

A hely, ahogy a turisták hívták, maga volt a paradicsom. Itt nyugodt volt az ember, nem zavart semmi. Az égvilágon semmi. A helyet, a tizenkilencedik század vége felé fedezték fel az emberek, jöttek az országból, majd ahogy híre ment e földi paradicsomnak, a világ minden tájáról. Magyarország egyik felkapott üdülőhelyévé vált. A látogatók nem győztek betelni a táj szépségével, pedig egyszerű kis erdős terület volt a falun kívül, egy nagy tóval a közepén. Az ideérkezők Sűrű erdős területre értek, amit körül vette a Duna egy nagy része, kisebb dombok, emelkedők, és az erdő és az emelkedő közt, egy kis csermely szelt állt, sűrű nádassal körülvéve. Az erdő szélén már faházak álltak, ahogy haladtak befelé a faházak sűrűbbé váltak. Ám egy nap, a 20. század elején, egy igen furcsa házat húztak fel, nem messze a tótól. A ház kőből készült, egy ajtaja és egyetlen ablaka volt. Mindenki a csodájára járt, nemcsak a faluban élők, hanem az ideérkező, pihenni vágyó emberek is.